Mondanom kell

Par�zsl� rohan�s fedi szemem,
S Te is csak vak�tott�l Kedvesem,
T�sk�id szurk�lt�k dobog� sz�vem
Mindig vigy�zt�l, s visszah�ztad lelkem.

S most pergett napok pr�b�j�n,
Elesett nyilakt�l megf�radt testem,
Szavam, s bizalmad mit bennem �rezt�l,
Most s�t�t felleggel takart szemfed�l

Nem mondtam el mit ellened v�tettem,
Tetem csup�n vak tudatlans�gb�l eredt,
Csipkef�tyol takarta r�zsa �rz�seid,
S �n vakon olvastam gy�ny�r verseid

Mikor halv�ny tudat �bredt bennem,
Gondolatom �des rem�nyek�nt,
Mert szerelemb�l v�stem k�z�s
Pillanatokat, papirusz tekercsek rostjaira

Szenvedve kerestem olyan ember
Bizalm�t, e szavakkal '' ha �rz� sz�v
dobog benned, k�slek seg�ts...''
Ki zavarodott pillanatom �rul�ja.

Szinte csak hebegtem-habogtam,
Mit akartam tudni, nem k�rdeztem,
Mit tudtam, azt balg�n megtettem,
Vil�g sz�gyene z�zza lelkem,
Mert mondani sem mertem.

Mi�rt, mond mi�rt t�bb volt z�por,
S �n mi�rt harcoltam ily but�n,
Lelkem s�t�t veremb�l h�ztad,
S szemem gy�ny�rk�nt vak�tottad.

Testem �tj�rta �szi napnak sugara,
Szeret� gy�gyul�s t�rt�nt hada,
Tiszta zuhatag lemosta �nem,
T�relem fedi t�p�zott l�tem.

Albi 2004.