|
gitest
2005.03.01. 07:30
gitest
Lelkem ers, mint mindig mondta, Oly sokszor sugallta ezt nkem, Mr magam is rzem, de vak vagyok, Maszkom csak rohanva letptem.
Az vagyok ki voltam, elszr lttl, Eltorztotta arcom rohan brnd, Most mr tn hiba, minden vgy, Maradjon benne vonzds e fld htn.
Arct egykor ltcsvel ostromoltam, lmom knyrgsbe fojtottam, kes szavakat sokat dobltam, Sirnkozsba tiportam gyngy rzst.
Kldtem galambot lbn levllel, Fllmos szavakkal, bitorl rzssel, Br esett volna le fellegbl rptben, Maradt volna gondolat drga lelkben.
Most hallgatnm, de mr csak szitkoz, Kedves hangot csak ritkn hordoz, Csillagok tnct babonzza ltem, Szeretnm hallani kedvesen ajkad ltben.
Mikor ott voltam, lltam hold alatt, Gynyrtl csak hideg fuvallat akadt, Csillagom szrnya beleakadt lptembe, S karom holdkvem magambl tpte.
Csak nki trtam ki markom, Elrejtve benne sziklba rzsem, rz koboldok nyaldostk kezem, reztk ltem nem az, ki lni akar.
De szvem ott maradt k sttjben, Bezrva fny rk tengerben, Mit csak tkarol, s rm gondol, Nyomod bennem marad rkre,
Mint els lps a holdon idkre
Albi 2004.10.09.
|