�gitest

Lelkem er�s, mint � mindig mondta,
Oly sokszor sugallta ezt n�kem,
M�r magam is �rzem, de vak vagyok,
Maszkom csak rohanva let�ptem.

Az vagyok ki voltam, el�sz�r l�tt�l,
Eltorz�totta arcom rohan� �br�nd,
Most m�r t�n hi�ba, minden v�gy,
Maradjon benne vonz�d�s e f�ld h�t�n.

Arc�t egykor l�tcs�vel ostromoltam,
�lmom k�ny�rg�sbe fojtottam,
�kes szavakat sokat dob�ltam,
Sir�nkoz�sba tiportam gy�ngy r�zs�t.

K�ldtem galambot l�b�n lev�llel,
F�l�lmos szavakkal, bitorl� �rz�ssel,
B�r esett volna le fellegb�l r�pt�ben,
Maradt volna gondolat dr�ga lelk�ben.

Most hallgatn�m, de m�r csak szitkoz,
Kedves hangot csak ritk�n hordoz,
Csillagok t�nc�t babon�zza l�tem,
Szeretn�m hallani kedvesen ajkad l�tben.

Mikor ott voltam, �lltam hold alatt,
Gy�ny�rt�l csak hideg fuvallat akadt,
Csillagom sz�rnya beleakadt l�ptembe,
S karom holdk�vem magamb�l t�pte.

Csak n�ki t�rtam ki markom,
Elrejtve benne szikl�ba �rz�sem,
�rz� koboldok nyaldost�k kezem,
�rezt�k l�tem nem az, ki �lni akar.

De sz�vem ott maradt k� s�t�tj�ben,
Bez�rva f�ny �r�k tenger�ben,
Mit csak �tkarol, s r�m gondol,
Nyomod bennem marad �r�kre,

Mint els� l�p�s a holdon id�kre

Albi 2004.10.09.